Charlotte Couteau

Vannak, akik csak felszínesen ismerik Charlotte Couteau-t és ők csupán a rideg nőt látják bennem, aki teljesen beleőrült a bérgyilkosi szakmába és már egyenesen élvezi, ha valakit megölhet. Nem csak hivatásból. Egyszerűen imádom nézni, ahogy mások miattam szenvednek. Ezt talán az válthatta ki belőlem, hogy mostohaapám által már 16 évesen ismerkedtem a szakmával. Először úgy kezdődött, hogy megtanított a fegyverhasználatra, utána pedig jött a többi, míg 18 évesen „hivatásos” lettem. Négy év alatt pedig túlságosan is beleszoktam az egészbe. Kitűnően meg tanultam egyáltalán nem törődni mások érzéseivel és tökéletesen álcázni az én érzéseimet. Ráadásul még megszállott hazudozó is vagyok, aminek következtében rengeteg embert vertem át és vettem el a pénzét, esetleg az életét. Könnyen felhúzom magam, ám igyekszem nem kimutatni, hogy a legváratlanabb pillanatban vághassak vissza. Ezek alapján el lehet mondani rólam, hogy nem ismerek könyörületet…
Igen, akik nem ismernek úgy igazából, mind ezt gondolják rólam. Gonosz nőszemély, aki nélkül jobb hely lenne a Föld. De hiába is akarnám tagadni, még én is emberből vagyok, nekem is vannak nagyon komoly és mély érzéseim. Ezek az érzések főleg a családom irányába mutatkoznak ki. Bár örökbefogadott gyermek vagyok, akkor is Jean Couteu-nak és Danielle Couteau-nak köszönhetem, hogy családi körülmények közt és nem egy árvaházban nőttem fel. Mindennél jobban szeretem őket és bármit megtennék annak érdekében, hogy megvédjem őket. És nem csak ez az… Egyszer ugyanis túlságosan közel kerültem egyik áldozatomhoz. Igen, sajnos beleestem abba a hibába, hogy nem csak eljátszottam, hogy szerelmes vagyok belé, hanem tényleg az lettem. Utána pedig meg kellett öljem. Ez az emlék örökké kísérteni fog.

Ez itt az előtörténet helye. Ha nincs kedvetek leírni a karakter történetét percről-percre szerepjáték példát is elfogadunk.